Üdvözletem!
Nos, a Duna-Tisza-csatorna kiruccanásból végül nem lett semmi, mert mikor reggel 5:50kor kinéztem az ablakon és megláttam, hogy a fák lassan vízszintesen sepregetik az utcát, úgy döntöttem, hogy nem vizelek széllel szemben. Illetve nem dobálok 75 km/órás szélben. Mivel ez a viharos idő kitartott egész nap, így maradtam otthon és tágítottam a tudatomat.
Viszont múlthét vasárnap gyönyörű idő volt így kimentem ismét az RSD partjára kicsit felderíteni és horgászgatni. Az eredmény nem lett jobb, mint az előző RSD-s pecám alkalmával, de az új részek (Kis-Duna-öböltől egészen a Czuczor-sziget még nem tiltott részéig) gyönyörűek voltak. Nagyon szépen kiépített part, nagyjából jól megközelíthető horgászállások. Persze jó lenne, ha 1-2 helyen kicsit tarrá égetnék az illetékesek a nádast, mert elég nagy területeken teszik lehetetlenné a pecát, de azért így is elég jó kis hely.
Az idő szép volt, kb. 6-10 fokos hőmérséklet volt egész nap. A víz is gondolom,hogy melegedett egy kicsit, de fogalmam sincs, hogy mennyi lehetett. Hogy az én bénaságomból adódott-e, vagy más volt az oka nem tudom, de egész nap még csak egy rávágásom sem volt. Pedig dobáltam rendíthetetlenül. Cserélgettem a csalit, változtattam a helyet, sőt még a dobot is az orsón. Próbáltam kis csalival, 0,06-os fonottal, nagyobb csalikkal 0,12-es fonottal és 0,16-os áttetsző monofillal is, de semmi hatása nem volt semminek.
Dél körül láttam egy elég szép méretes süllőt, amint a partszegélyről beúszik a mélyebb víz felé.... rádobáltam,de abból sem lett semmi. Persze mondhatnám, hogy azért, mert hikomat vagyok, de szerintem csak a késő téli zavarodás az oka a kapástalanságnak a ragadozók háza táján.
Ilyenkor azért elkedvetlenedhet az ember....hogy megveszi a felszerelést, hogy időd és energiát áldoz a pergetésre (nem is keveset) és semmi eredménye nincs. DE én, mint amatőr is azt mondom, hogy pár kapástalan napból semmilyen tanulságot nem szabad levonni. Rosszkor voltam rossz helyen? Rosszkor használtam rossz csalit? Béna voltam? Mindre a válasz: Lehet...és akkor mi van? Ha biztos sikert szeretnék elérni, akkor kimennék egy hülyére telepített műanyag tóra. Az is egy örömteli és nagyon izgalmas időszak, amikor várod az "első" halad. Amikor várod, hogy egyáltalán megismerd milyen az,ha kapás van. Békéshalasként szerettem meg a pecát, de a pergetés izgalma is van olyan jó, mint amikor az úszót figyeled a szélben és néha azt képzeled, hogy kapásod van, pedig csak egy erősebb széllökés fejelte le a bóbitát.
A mostani történetben nincs happy end. Remélhetőleg hamarosan írhatok olyat is. Viszont tanulsága talán azért mégiscsak van. Érdemes nézni a tv-ben az újságokban és minden egyéb médiumon a sikereket, de ne felejtsd el, hogy a sikeres felvételek előtt is volt több óra, több nap,amikor csak űzte a halat a horgász. Eredményt elérni nem arról szól, hogy minden bedobásnál ki is húzol halat, hanem a kitartásról, Kezdőként minden kapástalan napnak is van haszna. Fejleszted a technikád, a dobásokat, a terület ismeretét, a halak jeleit. Minden ilyen nap felbecsülhetetlen!
Legyen több szerencsétek, görbüljön!!! ;)
